2013. december 15., vasárnap

1.rész-Most mit csináljak?

~Camila szemszöge~
Reggel, ugyan úgy mint eddigi borzalmas életem összes többi elcseszett reggelén, apám ordítására keltem. Majd kiszakította az ajtót, annyira dübögött rajta. Nem értem, mit akarhat még tőlem? Beszélgettem azzal az elfuserált fiúbandájával, elkísértem a tegnap esti üzleti vacsorára, azelőtt pedig a megbeszélésre. Azt akarja, hogy én is menedzser legyek, épp úgy, ahogy Ő, közöltem ugyan vele, hogy erről ne is álmodjon, ennek ellenére egyszerűen nem tud leszállni a témáról, bevallom eléggé idegesít vele. Ha így folytatja, itt hagyom a francba, a fiúbandájával meg az üzleti hülyeségeivel együtt.
-Camila Cabello, azonnal nyisd ki az ajtót!-rikácsolta, a legmélyebb és legijesztőbb hangszínjén, amit csak végső esetekben alkalmaz. Úgy tűnik elég régóta próbálkozik a behatolással, természetesen sikertelenül. Fújtatva kikecmeregtem az ágyból, és a lehető leglassabban kezdtem el oda csöszögni az ajtóhoz, csak azért, hogy még jobban felhúzzam.-Még egyszer nem szólok. Nyisd ki ezt a kibaszott ajtót!-káromkodott, mire az előzőnél is lassabbra vettem a tempót, egy amolyan 'ne szórakozz Camila Cabello-val' elven. Végül is ami késik, nem múlik, ezért sajna oda értem az engem és apámat elkülönítő 'akadályhoz', kénytelen voltam kinyitni azt. Kicsit parázva, de oda nyúltam a kilincshez, elfordítottam, és 'édesapám' paradicsom vörös szétizzadt fejével találtam szemben magam, ami megjegyzem kifejezetten nevetségesen festett.
-Mi a fasz van? Muszáj minden egyes reggel hajnal hatkor keltened, csakhogy találkozzak azokkal az idiótákkal, és ott legyek a megbeszéléseken? Apa, ez Manchester, nem London, nem fogok hajnalok hajnalán autóba ülni veled, csak azért, hogy lássam azokat a majmokat!-kiabáltam, amire természetesen választ nem kaptam, csak egy nagy pofont az arcomra. Mindig ezt csinálja.-Persze, ha valamit nem érünk el szép szóval, intézzük el erőszakkal, jól mondom?-néztem rá gúnyosan.
-Ha tovább feleselsz, szívesen kiosztok még egyet. Indulj, öltözz fel! Nem fogok miattad elkésni, hálátlan!-ordította, majd köszönés nélkül elviharzott, Hál' Istennek. Szemem megforgattam, és idegesen csaptam be a szoba ajtaját. Idegemben neki álltam motyogni magamban, és tördeltem a kezemet. Máshogy nem tudom levezetni a feszültséget, egyéb választás meg nem nagyon maradt.
Végül megelégeltem az agysejtjeim gyilkolását, és úgy döntöttem felöltözök, nehogy apuci belém vágjon egy konyhakést, csak azért, mert még pizsamában vagyok. Oda sétáltam a beépített szekrényemhez, kinyitottam az ajtaját, és elém tárult hatalmas ruhatáram: cipők, szoknyák, kalapok, pólók, nadrágok, sortok, pulóverek. Minden, ami szem-szájnak ingere. Ez az egy előnye van annak, hogy az apám egy full gazdag menedzser, más nem nagyon akad, hogy őszinte legyek. Neki kezdtem kutakodni a szoknyák felé, hátha találok valami értelmes cuccot, ami még hordható, és elfogadható ilyen megbeszélés...izéken. Végül megtaláltam a számomra megfelelő összeállítást, ezekkel a kezemben baktattam vissza az ágyamhoz, le is hajítottam a választott cuccokat a bútorra, én pedig a saját fürdőm felé vettem az irányt. Kinyitottam az ajtót, majd beléptem a helyiségbe, ahol egyenesen a mosdókagylóhoz sétáltam. Megnyitottam a csapot, benedvesítettem a kezem, amivel megmostam az arcomat, majd megfogtam egy törölközőt, és megtörölköztem.Levettem a pizsamámat,belenyomkodtam a szennyesbe,majd beálltam a zuhany alá.A lehető leggyorsabban mosdottam meg,nehogy apám még a kelleténél is jobban beguruljon.Kimentem a fürdőből,elkezdtem felvenni a fekete szín össze állítást,egy barna magassarkúval,majd ismét vissza mentem a fürdőbe középen elvállasztottam a hajam,némi sminket raktam fel majd kiléptem a szobámból,bezárva magam után az ajtót.Leérve a lépcsőn apám az ajtóba állt telefonált-valószínűleg az egyik nyighaj kölyökkel-.

-Mehetünk?-mentem a legközelebb hozzá,és ordítottam a fülébe csak hogy vissza kapja amiért felkeltett.
A reakciója viszont nem az volt amit vártam,lecsapta a telefonját zsebre vágta,és lendületből pofon vágott.
-Mi a franc bajod van,örülhetnél hogy mindig elmegyek veled a szaros mufurcokhoz,jópofizok meg minden fos.te meg itt pofoszkodsz,mi jogon,egy senkiházi szar vagy,gyűlöllek-fakadtam ki,majd felmentem a szobámba,hangosan becsaptam az ajtót,és elő vettem a lehető legnagyobb bőröndöm.Kivettem a szekrényből a szoknyáim,ruháim,pólóm,nadrágom és minden fontost,és a legtetejére raktam a kedvenc kiegészitőim,a a masnijaim,függő voltam,mindenki gyűjt valamit újságot,sapkát én masnikat,volt belőle vagy 100 biztos,imádtam.Közben apám elment,már elfogadtam hogy  az az 5 nyápic kölyök 1000% fontosabb nálam,sőt minden.Lehúztam a bőröndöm a lépcsőn,mikor csengettek.Kinéztem a kulcslyukon,és a gördeszkás barátnőm állt az ajtóban,szöges elléntete nekem-ha az öltözködést nézzük-.Kinyitottam az ajtót,miután megöleltük egymást,meglátta a bőröndömet,kitágult szemekkel nézett vissza rám.
-Hova készülsz?-kérdezte
-Őszintén?Fogalmam sincs,bárhova csak innen el-öleltem meg.
-Mi történt?-kérdezte,már jobban ismerjük egymást mint saját magunkat
-Semmi,csak nem bírom a paradicsom fejét-utálok neki hazudni,de ezt nem mondhatom el.
-Jöhetsz hozzánk,pár napra ha akarsz-igen,elmegyek.
-Köszönöm,úgy szeretlek-pusziltam meg.
-De várjunk csak,hogy fogjuk ezt a nagy bőröndöt végig cipelni fél Manchesteren?
Barátnőm elvigyorodott,majd rárakta a bőröndött a deszkájára,kivet a zsebéből egy kötelet rákötötte a deszkára és elkezdte húzni.
-Még jó hogy ilyeneket húzgálsz magaddal-röhögtem majd elindultam ő és "Justin" után.
Bekapcsolta a telefonját,ráment Itunesre és berakta a kedvenc listáját,amin volt Justin Bieber,Demi Lovato,az 5 nyikhaj,Eminem és ehhez hasonlók.Ezek közül csak Demit szeretem,meg még talán Justint elviselem,ó és Bridit Mendlert,egyébként mindent meghallgatok csak ne ŐK legyenek.
Legelőször a Heart Attack csendült fel,óh yee.
-Vedd hangosabbra-vigyorogtam.
Mindketten halkan dúdoltunk,kijelenthettem hogy ez a kedvenc közös számunk, a másik pedig a Lolly,Justintól.Phoebe kívülről fújja a rappes részt.Hirtelen Phoebe,megállt és felsikitott.
Oda néztem és majdnem elájultam a látványtól apuék tartottak felénk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése